Kaptam egy felkérést még a nyár elején.
A kívánság: egy lány a dzsungelben.
A megfestendő falfelület: 3,8 méter magas és 1 méter széles totál sárga sarok.
A stílus: hasonló, mint Kelly Vivanco festményei. (Az ő képei nekem is igazán inspirálóak, bár egy kicsit sötétek.)
Már amikor vállaltam a feladatot tudtam, hogy jó „nagy falba vágom az ecsetemet”. ;)
Egy ilyen munkát illik alaposan megtervezni, így aztán sok növényt válogattam a neten, hogy meglegyen a színük és a formájuk is.
Inspirációs mappámat itt találod meg.
Ezután megrajzoltam a tervet: :D
Amint a megrendelő elfogadta, indulhatott a munka. Első nap a falat világoszöldre festettem, hogy könnyebb legyen majd ráfesteni, tervezni és a zöld árnyalatokban is segített. Végig olyan festéket használtam, ami tisztítható. Ez azt jelenti, hogy ha véletlenül valaki összetaperolja csokis kézzel azt úgy lehet letörölni, hogy a festék a falon marad. Persze nem dörzsálló, de mindenképpen tartós.
Fehér alapot vettem, 2 tubus sárga, 2 kék, 1 piros, 1 fekete és 1 barna színezővel. Így mindent magamnak kevertem ki pici 1 dl-es pohárkákba. Ezeket fóliával zártam le amikor aznapra végeztem. Ha több napig nem mentem vagy éppen kánikula volt, mindig öntöttem hozzájuk pici vizet. Így aztán nem száradtak be.
A formákat (1-2 levél, béka, gomba, lány teste és arca) pausz papírra rajzoltam 1:1 arányban. A hátodalát nagyon puha ceruzával (kb 6B) átrajztoltam. A papírt felragasztottam a falra, átrajzoltam a körvonalakat és így a formák már fent is voltak a falon!
Kicsit még igazgattam a vonalakon és jöhetett a festés. A lány teste volt az első, majd az eget és a sötétzöld hátteret festettem meg, hogy a térben előtte lévő levelek szépen takarják majd.
Később már szerettem volna pontosabban átlátni a leveleket, színeket, stb. ezért sokféle zöldet használva, a leveleket festettem meg. Ilyenkor derül ki, hogy hova kell még egy-egy levél, gyík, gomba… Aztán csak festettem és festettem és festettem...
Voltak holtpontok és akadt olyan pillanat, amikor azt gondoltam, hogy „Hát ez ronda.”
Amikor rajzolni/festeni tanultam 2 dologhoz nem volt soha türelmem: emberekhez és növényekhez. Az emberábrázolástól egyszerűen féltem, mint sokan mások. Nehéz dolog. A növények pedig ahhoz, hogy szépek legyenek nagyon aprólékosak… sokszor nem volt türelmem apránként kidolgozni. Így aztán ez a vállalkozás nagyon tanulságos volt.
Fogalmam sincs, hogy hány munkaóra volt. De egy biztos: kitartással tényleg el lehet érni a célt és amikor ott állsz, az nagyon jó érzés! Megteremettem valamit, amit csak reméltem, hogy menni fog és közben rengeteget fejlődtem. Élveztem az alkotást és még jobban azt, hogy most nem csak a saját szórakoztatásomra alkottam, hanem ezzel más otthonát tehettem szebbé.
